Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ

Kecskemét Táncegyüttes 1976-ban alakult, fenntartója a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ. A táncegyüttes sok száz fellépéssel és bemutatóval öregbítette Kecskemét hírnevét, ápolta a hírős város hagyományait, illetve okozott örömet lakóinak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A táncegyüttes a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű népeinek táncait állítja színpadra. Kiemelten foglalkoznak Kecskemét és tágabb környezete, a Kiskunság táncainak rekonstruálásával, gyűjtésével, visszatanulásával és színpadi bemutatásával, valamint a régi kecskeméti viseleteket felkutatásával.
A Táncegyüttes állandó szereplője Kecskemét és tágabb környezete társadalmi, gazdasági, kulturális ünnepeinek, többek között a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválnak, a Hírős Hét Fesztiválnak, a Kecskeméti Népzenei Találkozónak és a Kodály Művészeti Fesztiválnak.
Az együttesnél dolgozó néptánc szakemberek és fiatal táncosok részt vesznek az országos és megyei felnőtt, gyermek-ifjúsági néptánc találkozók szervezésében.
A táncegyüttes a házigazdája a Kulturális Központ táncházi programjainak is.
Rendszeresen bemutatkoznak hazai és külföldi néptánc fesztiválokon, táncház találkozókon, versenyeken.
A Táncegyüttes folyamatosan gondoskodik az utánpótlásáról. A kecskeméti fiatalok néptánc tanulásának otthona. Az utánpótlás nevelésében szorosan együttműködik a KMI Kodály Iskola néptáncművészeti tanszakával.
A táncegyüttes közel 180 tagú, jelenleg 8 csoportban folyik a sokoldalú művészeti munka.
A legkisebbek a Csimota csoportba járó 2-3 éves kisgyermekek. Ők péntekente 16.00-tól 17.00-ig ismerkednek a népszokásokkal, népi játékokkal. A 4-5-6 évesek a „Lurkó 1”, illetve „Lurkó 2” csoportba járnak hétfőnként 16.45-től. A Kisiskolás korosztály a „Csutri” csoportban sajátítja el a táncos alaplépéseket szerdánként 16.45-től, míg a 10-12 évesek a „Kisbetyárok” péntekente 16.45-kor tanulják a néptánc csinnyát-binnyát. Ezen csoportoknál a néptáncpróbába integráltan megjelenő népi játékkal, népszokásokkal érjük el, hogy alapkészséggé váljon saját nemzeti kultúrája, és mindezt örömforrásnak, hasznos segítőtársnak, a teljes élet részének élje meg. Az együttes az ifjúsági utánpótláscsoportja a „Nagybetyárok” már hetente kétszer, szerdán és péntekente 15.00-tól próbálnak. A táncegyüttes gerincét alkotó csoportban 17-25 éves fiatalok táncolnak hetente 3-szor.
Az idősebb táncosokból álló Parázs csoportban a táncegyüttes egykori alapító táncosai dolgoznak újra együtt 2006 óta.

Művészeti asszisztens: Böde István, Harkai Csilla
Művészeti vezetők: Lukács László néptáncpedagógus
Lukácsné Haránt Eszter néptáncpedagógus,
Mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei

A Kecskemét Táncegyüttes korábbi művészeti vezetői: Nagy Dezső, Farkas Zoltán (Batyu), Kopasz István, Szeverényi Anikó, Bedőcs József

Az együttesnek nincs saját zenekara, a zenei kíséretet rendszerint a Hírös Zenekar látja el.
Vezetője: Hegedűs Máté

Külföldi fellépések, szereplések: Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szerbia, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Törökország.

Díjak, minősítések:
Szocialista kultúráért kitüntetés
Fesztivál nívódíj (2009)
Kétszeres megyei arany minősítés – „Nagybetyárok” csoport (2010, 2011)
Egyéni díjak:
- „Kisbokrétás, és Ezüstpitykés Táncos” cím: Vincze Levente
- "Arany minősítés" Böde István (2001, 2003)
- VI. Martin György Országos Néptánc Fesztiválon alkotói nívódíj Lukács Lászlónak, Lukácsné Haránt Eszternek, Böde Istvánnak és Adler Írisznek (2009)
- Szabadkai 0-24 Nemzetközi Koreográfus Verseny III. helyezett Böde István és Adler Írisz (2010)
- "Kisbokrétás táncos" cím: Takács István (2011)
- "Pántlikás táncos" cím: Meskó Kata (2011)
- IV. Országos Néptáncversenyen szóló kategóriában Kalmár József országos első helyezett lett, "Bokrétás táncos" címet kapott; Meskó Kata különdíjat kapott (2012)
„Kecskemét Közművelődéséért” díj (2001)
A 2006-os 30 éves ünnepi gálaműsorukon munkájuk elismeréseként miniszteri dicséretben részesítette őket az Oktatási és Kulturális miniszter
A szakmai minősítést adó Néptáncosok Országos Bemutató Színpada rendezvénysorozaton a Kecskemét Táncegyüttes öt alkalommal „Kiválóan Minősített Együttes” címet kapott (1998, 2002, 2006, 2008, 2010)
2010-ben magkapták Kecskemét város legrangosabb művészeti díját, a Kodály Zoltán-díjat
2012-ben a Magyar Népművészet és Közművelődés kategóriában elnyerték a Bács-Kiskun Megyei Príma-díjat

Repertoár
Az együttesnek négy egész estés (50-70 perces) táncszínházi műsora van.
KECSKEMÉTI ZÖLDVÁSÁRON
A műsor a „hírös" mezőváros nagy tavaszi vásárainak forgatagát feleleveníti fel Kecskemét környéki és kiskunsági tánc,- és egyéb források feldolgozása alapján.
VISSZATEKINTÉS (Tisztelet Kodály Zoltánnak)
A táncegyüttes emlékműsora a klasszikus zene és a népzene rondó formában megjelenített találkozására épül. párhuzamot vonva e két zenei irányzat, valamint a néptánc és a feldolgozott, tematikus tánc között,
A műsorban időbeli, technikai korlátok miatt a teljesség igénye nélkül hangoznak el részletek Kodály Zoltán Galántai táncok, Magyar rondó, Háry János, Kállai kettős című műveiből, illetve Bartók Bélával való barátságára utalva Bartók 33. hegedűduója (Preludium és kánon, a Két szál pünkösdrózsa dallamára), valamint részletek láthatók Rábai Miklós Kállai kettős című koreográfiájából.
KÉTVÍZKÖZE
"A Duna-Tisza köze név a tudomány által kreált jellegzetes mű tájnév. A nép, a magyar tájnévadási hagyományok szellemében, a kisebb folyót előre véve, inkább a Tisza-Duna köze kifejezéssel, évszázadokkal ezelőtt pedig a Kétvízköze névvel illette a két nagy folyó között húzódó változatos felszínű, alföldi jellegű tájat." (Bárth János)
A Kecskemét Táncegyüttes műsora a sokszínű Kétvízköze és Bács-Kiskun megye néptánc kincsét az országban elsőként foglalja össze. A táncos panorámában a bácskai rónaságon, a kalocsai Sárközben és a Kiskunságban élt elődeink élete, kultúrája, valamint a XXI. század embere számára is példát adó értékrendszere elevenedik meg
BOLOND VOLNÉK, HA BÚSULNÉK
A műsor a „parázsosok” sorsán át mutatja be a kezdeti csetlő-botló próbálkozásoktól kezdve, az erdélyi gyűjtő utakon át, a jó hangulatú táncpróbákig és fellépésekig azt a népművészet és a néptánc iránt érzett elkötelezett szeretetet, amely példaadó lehet minden nemzedék számára.

Báli nyitótáncok:
Reformkori bál
Palotás
Tánc Liszt VI. Magyar rapszódiájára
Körmagyar Rózsavölgyi Márk zenéjére

További információk:
www.kecskemettanc.hu

Videók:
http://www.youtube.com/watch?v=NYEDlxAxIHA
http://www.youtube.com/watch?v=hlCsrGbydJk&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=yYdedy44ZEE