Színházi Körkép bérletajánló

Színházi Körkép 2009

Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ Színházi Körkép bérletet ajánl Önöknek az ország legjobb színházainak kínálatából. Sikerdarabok, közkedvelt színészek Kecskeméten! Bohózat, vígjáték, komédia az Örkény István Színház, a Radnóti Színház, a Gyulai Várszínház és az Új Színház előadásában.

A bérlet ára: 13.500 Ft, a 2008. évad Színházi Körkép bérlőinek: 13.000 Ft

Bérletek válthatók az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ jegypénztárában munkanapokon 15-19 óra között. Kecskemét, Deák Ferenc tér 1. Tel.: 76/503-897

A meghirdetett négy előadásból három kerül bemutatásra. Az előadások 19 órakor kezdődnek. A műsorváltozás jogát fenntartjuk.

Csoportos bérletváltás (min. 10 fő) esetén, bérletenként 500 Ft kedvezményt biztosítunk!

További részletes információval és a bérletvásárlással kapcsolatos tudnivalókkal Bodor Anita 76/503-882, e-mail: anita.bodor@efmk.hu áll rendelkezésükre.

1.
Georges Feydeau: A hülyéje
bohózat három felvonásban, az Örkény István Színház előadása

Lucienne Kerekes Viktória
Pontagnac Debreczeny Csaba
Vatelin Széles László
Rédillon Polgár Csaba
Mme Pontagnac Bíró Kriszta
Maggie Takács Nóra Diána
Soldignac Máthé Zsolt
Armandine Hámori Gabriella
Pinchard Csuja Imre
Mme Pinchard Kerekes Éva
Gérome Pogány Judit
Jean, Victor Mohai Tamás eh
Clara Ruzsik Kata eh
Felügyelő Baksa Imre

Rendező: Mácsai Pál

Mme Vatelin nem csalná meg a férjét, hacsak. Vatelin sem a feleségét, kivéve. Pontagnac folyton félrelép, ámbár. Mme Pontagnac bosszúból, amennyiben. Mme Soldignacnak szeretője van, vagyis. Soldignac bizonyítékot akar, csakhogy. Redillon mindig mással, pedig. Armandine bárkivel, persze.
Az örök mélabús Feydeau nem traktál illúziókkal a hitvesi hűségről. Bohózatában az abszurdig fokozza házasok és nem házasok életre-halálra szóló küzdelmét, melynek egyetlen célja van: a tiltott gyümölcs.

Narancs XXI. évf. 3. szám 2009.01.15. - ki -
(…) Remek színészek tragikus pofával elhiszik azokat a képtelenségeket, amelyeket játszaniuk és mondaniuk kell. Nem kommentálnak, még kevésbé kacsintanak ki ránk - minden erejükkel igyekeznek kikeveredni abból a csávából, amelyben egyre mélyebben vannak, a férfiakon még szemüveg is van, a tisztánlátás végett. Egyetlen száj sem görbül mosolyra odafent - ettől röhögünk vinnyogva idelent. Meg attól, hogy minden poén épp a kellő ponton és kellő ideig van kijátszva. (…)

2.
Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka
vígjáték három részben, a Gyulai Várszínház és az Új Színház közös produkciója

A ház úrnője Takács Katalin
A ház ura Nagy Zoltán
Az özvegy Bánsági Ildikó
A menyasszony Botos Éva
A vőlegény Vass György
Gábor Huszár Zsolt
Az inas Derzsi János
A komorna Pokorny Lia
A herceg Széll Attila
Isti Kovács Krisztián
Dadus Rovó Rézi

Rendező: Bezerédi Zoltán

Hunyady Sándor (1890-1942) vígjátéka egy léha nyáréjszaka fülledt hangulatát jeleníti meg, finom társadalomkritikával fűszerezve. A vőlegény és a menyasszony házasságra készül. Csak az a baj, a Menyasszony mást szeret, s egyáltalán nincs ínyére a Vőlegénye közeledése, aki viszont majd szétdurran éledező férfierejétől. A kikapós özvegy szóba sem jöhet, mert hárman is dongnak körülötte, a faluban nem ismeri a járást, így csak az Inas választottja, a Komorna marad. Kis híján in flagrantiba kerül, előkapják a pisztolyt, lövések dörrennek... Szerencsére senki sem terül el holtan. A ház (kissé álmatag) ura, de főleg a ház úrnője úrrá lesz a helyzeten: a párok megtalálják egymást... (Eltérő befejezése van a novellának és a vígjátéknak – nyilván a korabeli nézői igénynek megfelelően.)

Magyar Nemzet, 2008. október 13., Pethő Tibor György
(…) A múltidéző komédiát, a harmincas évek jellegzetes alapvonásait a rendező ügyesen ábrázolja a színpadon. Nyilvánvaló segítséget jelent ehhez a jól szabott, mutatós öltözékeken túl a színészi játék, amelyben nincs hiba. A talán hálásnak is mondható, jellegzetes karaktereket sikeresen hozza szinte mindenki; elsősorban Botos Éva előkelően naiv visszafogottságát, Bánsági Ildikó gyakorlott, a férfiakkal rutinos rafinériával bánó szépasszonyát, Pokorny Lia butuska cselédlányát, Huszár Zsolt belső forrású, visszafojtottan indulatos játékát emelhetnénk ki. (…)

3.
Oscar Wilde: Bunbury
köznapi komédia 2 felvonásban, komoly emberek számára, a Radnóti Színház előadása

Lady Bracknell, bárónő Csomós Mari
Gwendolen Fairfax, a lánya Wéber Kata
Algernon Moncrief, az unokaöccse Debreczeny Csaba
Lane, Algernon inasa Kocsó Gábor
Jack Worthing, álnevén Szilárd, fiatal békebíró Csányi Sándor
Cecily Cardew, a gyámleánya Marjai Virág
Miss Prism, Cecily nevelőnője Martin Márta
Merriman, főkomornyik Klem Viktor e.h.
Chasuble tiszteletes, vidéki pap, a teológia doktora Szombathy Gyula

Rendező: Valló Péter

„A szerelem mindig úgy kezdődik, hogy saját magunkat csapjuk be, és rendszerint azzal zárul, hogy végül másokat csapunk be.” Esetünkben éppen ellenkezőleg. Két fiatalember azt hazudja, hogy Szilárdnak hívják őket, de ha nem vigyáznak, végül kiderül, hogy tényleg. Márpedig szörnyű, ha egy férfi váratlanul megtudja, hogy egész életében igazat hazudott. Hiába, Szilárdnak kell lenni.
Oscar Wilde számára a Bunbury hozta el az elsöprő színházi sikert 1895-ben. A komédia a korabeli angol társasági élet képmutatásait, felszínességét mutatja be két szerelmespár történetén keresztül, utánozhatatlan humorral és szellemességgel.

Kultura.hu, 2008. 03. 03., Urbán Balázs
(…) A Bunbury voltaképpen abszolút statikus vígjáték, melyet a verbális humor éltet. Ám ez a humor annyira erős, színes és eredeti, hogy ma is éppúgy le tudja nyűgözni nézőjét, mint a mű bemutatása idején.
Így aztán a Bunburyt nehéz is, könnyű is játszani: hibátlan stílusérzék, kifogástalan szereposztás, magabiztosan szakszerű rendezői tudás és a szöveg erejébe vetett bizodalom nélkül teljesen felesleges belevágni - ám ha ez mind megvan, elrontani sem igen lehet. (…)

4.
Georges Feydeau – Maurice Hennequin: Fogat fogért
vígjáték két részben, az Új Színház előadása

Ribadier Hirtling István
Thommereux Huszár Zsolt
Savinet Rudolf Péter m.v.
Gusman Derzsi János m.v.
Angčle Pálfi Kata
Sophie Fodor Annamária

Rendező: Valló Péter

„A férjek mind esküszegők és házasságtörők! Nincs kivétel, ez foglalkozási ártalom.” Vannak közöttük lelkes amatőrök, akik ósdi trükkökkel próbálkoznak, és vannak, akik „tudományos” módszerekkel csalnak. Georges Feydeau, a francia vígjáték talán legnagyobb mestere erről a bizonyos „Ribadier-féle eljárásról” írta végtelenül mulatságos és ugyanannyira kiábrándító vígjátékát.

MTI, 2008. 04. 09.
(…) Szakmailag komoly teljesítményt kíván a színészektől a darab - hangsúlyozta Valló Péter, hiszen nemcsak a közönségnek játszanak, hanem közben folyamatosan megnyilvánuló önreflexiókban, úgynevezett „félrékben” is reagálnak a cselekményre.
„Feydeau-t még nem játszottam, de a műfaj nem ismeretlen - mondja a botránytól az üzletét féltő, megcsalt borkereskedőt alakító Rudolf Péter. Megalázott figuráról van szó, ám a reakciója nem a mi morálszintünknek felel meg, már ha meg tudjuk határozni, hogy ez mit is jelent valójában.” A színész szerint a rendező éppen ezt akarta elmondani a darabbal: „fájdalmasan jelzi, hogy a világ morálszintje nem emelkedik.”
„Azért ez nem olyan keserű - teszi hozzá vigasztalóan. Hiszen attól színes a világ, hogy gyarlók vagyunk, ha csupa szent rohangálna, például nem lenne művészet...”